Explore the latest books of this year!
Bookbot

Az ​előretolt helyőrség. Az ellopott futár

Authors

Book rating

Parameters

More about the book

A jó katona – jegyezte meg Hoffer, mint aki autentikus a kérdésben - kenyérrel és vassal Kínáig is elhatol, mondta mindig a Ring kávéház tulajdonosa. – Az Bonaparte volt – szólt szigorúan Lothar. – Nem. Bauernek hívták. Biztosan tudom. Évekig jártam oda. Egészségünkre. Horn úgy érezte, hogy álmodik. A zajos kantinban, uniformisok között, sajgó arccal. És holnap? Milyen lesz a holnap? A kiképzés, Afrika, valószínűleg a Szahara. Sirone kapitány irodájában zsongnak a legyek, és átható pálinkabűzt áraszt minden. A kapitány magához rendelteti a hatvanhármas elítéltet, hogy megossza vele a múltat. Nápolyt. Hiába, „nincs melódia, ami gyönyörűbb, felemelőbb és meghatóbb, mint egy nagyszerű giccs, ha időszerű lesz bennünk valamiért.” „A hatvanhármas számú elítélt jöjjön fel!” – A kapitány, talán ha tudja, hogy milyen döntően új, megdöbbentő események, tragédiák és komédiák pergőtüzét indította el rövid parancsával, akkor sietve visszavonja az intézkedését.

Book purchase

Az ​előretolt helyőrség. Az ellopott futár, P. Howard

Language
Released
1990
Binding
(Paperback)
We’ll email you as soon as we track it down.

Payment methods

4.4
Very Good
80 Ratings

We’re missing your review here.

Title
Az ​előretolt helyőrség. Az ellopott futár
Language
Hungarian
Authors
P. Howard
Publisher
Magvető
Released
1990
Format
Paperback
ISBN10
9631413764
ISBN13
9789631413762
Series
Rating
4.4 out of 5
Description
A jó katona – jegyezte meg Hoffer, mint aki autentikus a kérdésben - kenyérrel és vassal Kínáig is elhatol, mondta mindig a Ring kávéház tulajdonosa. – Az Bonaparte volt – szólt szigorúan Lothar. – Nem. Bauernek hívták. Biztosan tudom. Évekig jártam oda. Egészségünkre. Horn úgy érezte, hogy álmodik. A zajos kantinban, uniformisok között, sajgó arccal. És holnap? Milyen lesz a holnap? A kiképzés, Afrika, valószínűleg a Szahara. Sirone kapitány irodájában zsongnak a legyek, és átható pálinkabűzt áraszt minden. A kapitány magához rendelteti a hatvanhármas elítéltet, hogy megossza vele a múltat. Nápolyt. Hiába, „nincs melódia, ami gyönyörűbb, felemelőbb és meghatóbb, mint egy nagyszerű giccs, ha időszerű lesz bennünk valamiért.” „A hatvanhármas számú elítélt jöjjön fel!” – A kapitány, talán ha tudja, hogy milyen döntően új, megdöbbentő események, tragédiák és komédiák pergőtüzét indította el rövid parancsával, akkor sietve visszavonja az intézkedését.