Parameters
- 560 pages
- 20 hours of reading
More about the book
Egy könyv új műfajt teremt: a „metarománt”. A szerző hangja feszültséggel teli esszéista elbeszéléssé olvasztja össze a szerelmi történeteket és utazási beszámolókat, valamint a fényképezés, emlékezet és trauma reflexióit. A középpontban egy széleskörű zsidó-orosz-európai család áll, amely orvosokból, építészekből, könyvtárosokból, könyvelőkből és mérnökökből áll, akik civilizálatlan, erőszakos időkben csendes, szertartásos életet kívántak élni. Maria Stepanova egy emlékezeti térben jár, ahol a magánélet vonalai éles határokat húznak az időszakok táján. Olyan dolgokat vizsgál, amelyek „egy másik, eltűnt vizuális kultúra könyvtárából” származnak, olyan emberektől, akik nem törekedtek a figyelem felkeltésére: „Míg mások a történelem résztvevői voltak, nálam csak bérlők voltak.” Könnyed, sűrűn szőtt költői nyelvén, amely érzéki és intellektuális látásmódból táplálkozik, Stepanova a felfedezett darabokat egy korszak panorámájává fűzi össze. Mivel a család tagjai a üldöztetés és elnyomás áldozatai lehettek, mindannyian túlélték a 20. század borzalmait. Hogyan volt ez lehetséges? E kérdésből született egy páratlan könyv.
Book purchase
Emlékeim emlékére, Marija Sztyepanova, Gábor Sámuel
- Language
- Released
- 2024
- product-detail.submit-box.info.binding
- (Paperback)
Payment methods
We’re missing your review here.
- Title
- Emlékeim emlékére
- Language
- Hungarian
- Authors
- Marija Sztyepanova, Gábor Sámuel
- Publisher
- Park Kiadó
- Released
- 2024
- Format
- Paperback
- Pages
- 560
- ISBN10
- 9633558018
- ISBN13
- 9789633558010
- Series
- Tags
- Fiction, True Stories, Historical Fiction, Short Stories, Opinion Journalism & Essays, Russia, Russian Literature
- First published
- 2017
- Original title
- Памяти памяти
- Rating
- 3.85 out of 5
- Description
- Egy könyv új műfajt teremt: a „metarománt”. A szerző hangja feszültséggel teli esszéista elbeszéléssé olvasztja össze a szerelmi történeteket és utazási beszámolókat, valamint a fényképezés, emlékezet és trauma reflexióit. A középpontban egy széleskörű zsidó-orosz-európai család áll, amely orvosokból, építészekből, könyvtárosokból, könyvelőkből és mérnökökből áll, akik civilizálatlan, erőszakos időkben csendes, szertartásos életet kívántak élni. Maria Stepanova egy emlékezeti térben jár, ahol a magánélet vonalai éles határokat húznak az időszakok táján. Olyan dolgokat vizsgál, amelyek „egy másik, eltűnt vizuális kultúra könyvtárából” származnak, olyan emberektől, akik nem törekedtek a figyelem felkeltésére: „Míg mások a történelem résztvevői voltak, nálam csak bérlők voltak.” Könnyed, sűrűn szőtt költői nyelvén, amely érzéki és intellektuális látásmódból táplálkozik, Stepanova a felfedezett darabokat egy korszak panorámájává fűzi össze. Mivel a család tagjai a üldöztetés és elnyomás áldozatai lehettek, mindannyian túlélték a 20. század borzalmait. Hogyan volt ez lehetséges? E kérdésből született egy páratlan könyv.