
Parameters
- 458 pages
- 17 hours of reading
More about the book
A kötet két tanulmánya bemutatja, hogyan értelmezi Martin Heidegger Hegel „negativitás” és „tapasztalat” fogalmait a metafizika kontextusában 1938 és 1942 között. Heidegger olyan álláspontot követel, amely képes szembenézni Hegel filozófiájával, és olyan elvet kínál, amely megfelel Hegel rendszerének a természet, művészet, jog, állam és vallás területén. Ez az álláspont azonban nem lépheti túl Hegelt, mivel nincs magasabb, mint a szellem öntudatának szintje. Az „összecsapás álláspontja” a Hegel-i filozófiában rejlik, de mint lényegében hozzáférhetetlen alap. A második tanulmány Hegel „A szellem fenomenológiája” című művének „bevezetését” és annak különleges helyét vizsgálja a Hegel-i rendszerben. Heidegger azt kérdezi, miért távolította el Hegel az eredeti címet, „A tudás és a tudat tapasztalata”, a mű befejezése után, holott a „bevezetés” zseniális bevezetést nyújt ehhez a címhez. A „tudományos enciklopédia” révén Hegel visszatér a metafizikához, míg a „szellem fenomenológiája” bemutatja az „élmény mélységét”, amely a létezés történetének „kiváló pillanatában” válik láthatóvá. A befejezett rendszerben ez azonban már nem kap figyelmet. A „bevezetés” áthaladása a „fából készült utakhoz” képest tömörebb, és a nyelvezet is eltérő, ami didaktikai mesterművet képvisel.
Book purchase
A metafizika alapfogalmai, Martin Heidegger
- Language
- Released
- 2004
Payment methods
We’re missing your review here.
- Title
- A metafizika alapfogalmai
- Language
- Hungarian
- Authors
- Martin Heidegger
- Publisher
- Osiris
- Released
- 2004
- Pages
- 458
- ISBN10
- 963389607X
- ISBN13
- 9789633896075
- Tags
- Non-Fiction, Historical Themes, Psychological Topics, Philosophical Topics, Science, German Literature, 20th century, Metaphysics
- Original title
- Die Grundbegriffe der Metaphysik
- Rating
- 3.8 out of 5
- Description
- A kötet két tanulmánya bemutatja, hogyan értelmezi Martin Heidegger Hegel „negativitás” és „tapasztalat” fogalmait a metafizika kontextusában 1938 és 1942 között. Heidegger olyan álláspontot követel, amely képes szembenézni Hegel filozófiájával, és olyan elvet kínál, amely megfelel Hegel rendszerének a természet, művészet, jog, állam és vallás területén. Ez az álláspont azonban nem lépheti túl Hegelt, mivel nincs magasabb, mint a szellem öntudatának szintje. Az „összecsapás álláspontja” a Hegel-i filozófiában rejlik, de mint lényegében hozzáférhetetlen alap. A második tanulmány Hegel „A szellem fenomenológiája” című művének „bevezetését” és annak különleges helyét vizsgálja a Hegel-i rendszerben. Heidegger azt kérdezi, miért távolította el Hegel az eredeti címet, „A tudás és a tudat tapasztalata”, a mű befejezése után, holott a „bevezetés” zseniális bevezetést nyújt ehhez a címhez. A „tudományos enciklopédia” révén Hegel visszatér a metafizikához, míg a „szellem fenomenológiája” bemutatja az „élmény mélységét”, amely a létezés történetének „kiváló pillanatában” válik láthatóvá. A befejezett rendszerben ez azonban már nem kap figyelmet. A „bevezetés” áthaladása a „fából készült utakhoz” képest tömörebb, és a nyelvezet is eltérő, ami didaktikai mesterművet képvisel.