More about the book
Amikor a fiatal Herman Lipót közölte szüleivel és a nagymamával, hogy festő szeretne lenni, azt mondta a nagymama: - Malen ist keine Beschäftigung. Vagyis hogy festőnek lenni nem foglalkozás. A család kereskedőt akart faragni a jóeszű fiúból. Torontál megyében, Nagyszentmiklóson éltek, abban a nagyközségben, melynek a századelőn a Révai Lexikon szerint 10 617 lakosa volt, ebből "2 121 magyar, 3 227 német, 3 938 oláh és 1 134 szerb". A zsidók, akik közé Hermanék is tartoztak, a népesség összeírásakor általában magyarnak vallották magukat, habár otthon többnyire németül beszéltek. Ez a "német" furcsa, többszörös keréknyelv volt. Részben az Osztrák-Magyar Monarchia művelt, ápolt, osztrákos színezetű német nyelvéből, részint pedig a kelet-európai, közelebbről a galíciai zsidóság által beszélt jiddis nyelv elemeiből tevődött össze. Ami a jiddist illeti, ez eleve keverék: egy középkori német nyelvmaradvány dúsult fel héber, lengyel és orosz kifejezésekkel, szófűzésekkel, mint például abban a szólásmondásban is, amit a fiatal Herman Lipót fejére is idézhettek, amikor leendő foglalkozásaként olyan pályát akart választani, amely "nem foglalkozás"; meglehet, a családi vitában valamelyik nagybácsi dühösen így fakadt ki: - Jede Stadt hat ihr Meschügenen.
Book purchase
Jár-kel mint zsidóban a fájdalom, Mária Ember
- Language
- Released
- 1988
- product-detail.submit-box.info.binding
- (Hardcover)
Payment methods
No one has rated yet.
- Title
- Jár-kel mint zsidóban a fájdalom
- Language
- Hungarian
- Authors
- Mária Ember
- Publisher
- Budapest
- Released
- 1988
- Format
- Hardcover
- Pages
- 78
- ISBN10
- 9637405062
- ISBN13
- 9789637405068
- Series
- Tags
- Fiction, World Literature
- Description
- Amikor a fiatal Herman Lipót közölte szüleivel és a nagymamával, hogy festő szeretne lenni, azt mondta a nagymama: - Malen ist keine Beschäftigung. Vagyis hogy festőnek lenni nem foglalkozás. A család kereskedőt akart faragni a jóeszű fiúból. Torontál megyében, Nagyszentmiklóson éltek, abban a nagyközségben, melynek a századelőn a Révai Lexikon szerint 10 617 lakosa volt, ebből "2 121 magyar, 3 227 német, 3 938 oláh és 1 134 szerb". A zsidók, akik közé Hermanék is tartoztak, a népesség összeírásakor általában magyarnak vallották magukat, habár otthon többnyire németül beszéltek. Ez a "német" furcsa, többszörös keréknyelv volt. Részben az Osztrák-Magyar Monarchia művelt, ápolt, osztrákos színezetű német nyelvéből, részint pedig a kelet-európai, közelebbről a galíciai zsidóság által beszélt jiddis nyelv elemeiből tevődött össze. Ami a jiddist illeti, ez eleve keverék: egy középkori német nyelvmaradvány dúsult fel héber, lengyel és orosz kifejezésekkel, szófűzésekkel, mint például abban a szólásmondásban is, amit a fiatal Herman Lipót fejére is idézhettek, amikor leendő foglalkozásaként olyan pályát akart választani, amely "nem foglalkozás"; meglehet, a családi vitában valamelyik nagybácsi dühösen így fakadt ki: - Jede Stadt hat ihr Meschügenen.